Helyszínen épített, favázas könnyűszerkezetes házak

Ezt a technológiát gyakran „amerikai típusú” faháznak is nevezik. Lényege, hogy a vázszerkezet elemeit (vázoszlopok, koszorúk, födémgerendák) az előkészített alapra a helyszínen, jellemzően kézi szerszámokkal, ácsmunkával állítják össze.

A vázszerkezetet ezután a helyszínen burkolják és töltik ki szigetelőanyaggal. 

A 90-es és 2000-es években sok kókler kivitelező az alapvető favázas építési szabályokat be nem tartva, gyenge minőségű könnyűszerkezetes házakat épített, és ezzel sokat rontottak a technológia hírnevén. Mára elmondható, hogy a technológia fejlődését kihasználva, megfelelő kivitelezés mellett már olyan helyszíni favázas könnyűszerkezetes házak építhetőek, amik bármilyen tekintetben hozzák a tégla épületek szintjét, és rengeteg tekintetben meg is haladják azt.

Favázas könnyűszerkezetes ház

Mit nevezünk könnyűszerkezetes háznak?

A magyarországi építőipari és köznyelvi terminológiában jelentős fogalmi keveredés tapasztalható a „könnyűszerkezetes ház”, „készház”, „gyorsház” és „faház” kifejezések körül. Történelmileg könnyűszerkezetesnek minősült minden olyan épület, amelynek falazatának négyzetméterenkénti súlya nem érte el a 300 kg-ot. Ez a definíció mára elavulttá vált, mivel számos modern, magasan izoláló falazóelem (például pórusbeton téglák) is megközelítheti vagy alulmúlhatja ezt a határértéket, mégsem tartoznak a klasszikus könnyűszerkezetek közé.  

Ennek következtében a hangsúly a súlyról az építési technikára helyeződött át. A modern definíció szerint a könnyűszerkezetes épületek egy teherhordó vázszerkezetből állnak, amelyet szigetelőanyagok töltenek ki és különböző rétegrendű burkolatok fedik. A vázszerkezet anyaga szerint megkülönböztetünk favázas és fémvázas (jellemzően horganyzott acélprofilos) rendszereket.

A helyszíni szerelés legnagyobb előnye a rugalmasság. Mivel a falak a helyszínen épülnek, a belső elrendezés, a villanykapcsolók, dugaljak, vízkiállások helye akár az építkezés alatt is módosítható. Ezzel szemben a panelos készház esetében minden egyes kapcsoló helyét hónapokkal korábban, a gyári tervezés során véglegesíteni kell.  

Ennek a rugalmasságnak azonban magas ára van: a minőség. A helyszíni szerelés minősége teljes mértékben a kivitelező csapat szakértelmétől, precizitásától és az aznapi időjárástól függ. Ez a magas kockázati faktor vezetett a ’90-es években elterjedt, gyenge minőségű, „kókler” kivitelezésekhez, amelyek jelentősen rontották a technológia hírnevét. Ezzel szemben a panelos gyártás az ipari minőségellenőrzésnek köszönhetően sokkal magasabb és egyenletesebb műszaki minőséget biztosít.

A magyarországi építőipari és köznyelvi terminológiában jelentős fogalmi keveredés tapasztalható a „könnyűszerkezetes ház”, „készház”, „gyorsház” és „faház” kifejezések körül. Történelmileg könnyűszerkezetesnek minősült minden olyan épület, amelynek falazatának négyzetméterenkénti súlya nem érte el a 300 kg-ot. Ez a definíció mára elavulttá vált, mivel számos modern, magasan izoláló falazóelem (például pórusbeton téglák) is megközelítheti vagy alulmúlhatja ezt a határértéket, mégsem tartoznak a klasszikus könnyűszerkezetek közé.  

Ennek következtében a hangsúly a súlyról az építési technikára helyeződött át. A modern definíció szerint a könnyűszerkezetes épületek egy teherhordó vázszerkezetből állnak, amelyet szigetelőanyagok töltenek ki és különböző rétegrendű burkolatok fedik. A vázszerkezet anyaga szerint megkülönböztetünk favázas és fémvázas (jellemzően horganyzott acélprofilos) rendszereket.

A helyszíni szerelés legnagyobb előnye a rugalmasság. Mivel a falak a helyszínen épülnek, a belső elrendezés, a villanykapcsolók, dugaljak, vízkiállások helye akár az építkezés alatt is módosítható. Ezzel szemben a panelos készház esetében minden egyes kapcsoló helyét hónapokkal korábban, a gyári tervezés során véglegesíteni kell.  

Ennek a rugalmasságnak azonban magas ára van: a minőség. A helyszíni szerelés minősége teljes mértékben a kivitelező csapat szakértelmétől, precizitásától és az aznapi időjárástól függ. Ez a magas kockázati faktor vezetett a ’90-es években elterjedt, gyenge minőségű, „kókler” kivitelezésekhez, amelyek jelentősen rontották a technológia hírnevét. Ezzel szemben a panelos gyártás az ipari minőségellenőrzésnek köszönhetően sokkal magasabb és egyenletesebb műszaki minőséget biztosít.

favázas könnyűszerkezetes ház vázszerkezet
favázas könnyűszerkezetes ház vázszerkezet

A favázas könnyűszerkezet technológia előnyei

A favázas könnyűszerkezet technológia hátrányai

A Kivitelezés Részletes Folyamata: Tervezéstől a Kulcsátadásig

A helyszínen szerelt favázas ház építése egy szigorúan szabályozott, lépcsőzetes folyamat, amely magas fokú precizitást igényel.

2.1 Tervezési és Engedélyezési Fázis

A folyamat az építtetői igények felmérésével kezdődik, amelyet a telek adottságainak ellenőrzése (tájolás, geodézia, közművek) követ. Ezt követi az építészeti, statikai és gépészeti tervek elkészítése. Magyarországon a 300 m² alatti új lakóépületek építése jellemzően „egyszerű bejelentés” köteles. Ez azonban nem jelenti a műszaki követelmények enyhülését; a terveknek és a kivitelezésnek meg kell felelniük a szigorú építési, tűzvédelmi és energetikai szabályoknak. A kivitelezőnek vagy tervezőnek igazolnia kell a felhasznált rétegrendek és technológia megfelelőségét, ami vagy minősített rendszer (pl. NMÉ/ETA) alkalmazásával, vagy egyedi tervezői felelősségvállalással történhet.  

2.2 Alapozás és Fogadószint

Bár a könnyűszerkezetes házak súlya jelentősen kisebb a falazott épületekénél , az alapozás minősége és típusa kritikus fontosságú a hosszú távú stabilitás szempontjából. Az alapozás módját minden esetben talajmechanikai szakvéleményre alapozva kell meghatározni.  

Gyakori alapozási típusok :  

  • Sávalap: A teherhordó falak alatt futó, hagyományos alaptest.
  • Lemezalap: A teljes épület alatt végigfutó vasalt betonlemez, amely kiválóan elosztja a terhet, és modern, energiatakarékos házaknál (pl. padlófűtés esetén) preferált megoldás.
  • Pontalap / Talajcsavaros alap: Kisebb épületeknél, vagy ahol a gyorsaság és a minimális földmunka a cél, a pontalapozás is elterjedt. A modern talajcsavaros technológia lehetővé teszi az alapozást akár betonozás és földmunka nélkül is, ami jelentősen felgyorsítja a folyamatot.  

    Az alaptest elkészítése után elengedhetetlen a fogadószint teljes felületű, kent vagy lemezes vízszigetelése, amely megakadályozza a talajpára bejutását a faszerkezetbe.

    2.3 A Vázszerkezet Helyszíni Ácsolása

    Ez a technológia névadó, központi fázisa, amely jellemzően két fő ütemre bontható egy szerkezetkész állapot (I. Fázis) eléréséig, és az azt követő záró munkákig (II. Fázis).  

    I. Fázis (Szerkezetépítés)  

    1. Anyagkezelés: A méretre vágott, műszárított faanyagok helyszínre szállítása. Az építés megkezdése előtt minden faszerkezeti elemet kötelezően kezelni kell láng-, gomba- és rovarmentesítő védőszerrel. Ennek elmulasztása végzetes szerkezeti károsodáshoz vezethet a későbbiekben.
    2. Talpszelemenek (Alsó öv): A vízszigetelt alaptestre rögzítik a vázszerkezet alsó, vízszintes elemeit (talpszelemenek), amelyek a falak terhét elosztják az alapon.
    3. Falvázak (Vázoszlopok): A tervekben meghatározott kiosztás (jellemzően 40 vagy 60 cm) szerint helyszínen összeállítják és rögzítik a főfalak és válaszfalak függőleges vázoszlopait.
    4. Merevítés: A külső falváz statikai merevségét a külső oldali burkolat adja, amely jellemzően szerkezeti merevítő lap (pl. OSB – Oriented Strand Board) felszerelésével történik. Ez a réteg fogja össze a vázoszlopokat, megakadályozva azok oldalirányú elmozdulását.
    5. Födém- és Tetőszerkezet: A falvázak tetejére kerül a felső öv (koszorú), majd a födémgerendák és a tetőszerkezet (szarufák). Ezt követi a tető fóliázása (páraáteresztő fólia), ellenlécezés, lécezés, bádogos munkák és a végleges héjazat (pl. cserép, zsindely, fémlemez) elhelyezése.
    6. Nyílászárók: A szerkezetileg stabilizált falnyílásokba beépítik a külső nyílászárókat (ablakok, bejárati ajtó).

    Technológiai Szünet (Gépészet és Aljzat) Az I. Fázis végén az épület kívülről zárt, időjárásálló, de belülről még nyitott vázszerkezet. Ebben az állapotban történik a „technológiai szünet”, amely a helyszíni szerelés egyik legnagyobb előnye. A gépész- és villanyszerelő szakemberek szabadon, a nyitott vázközökben vezetik el a villanykábeleket, a víz- és fűtéscsöveket. Míg a panelos készháznál minden egyes dugalj helyét hónapokkal korábban, a gyárban kellett volna eldönteni , itt a helyszínen, az építtetővel egyeztetve alakítható ki a végleges nyomvonal. Ezzel párhuzamosan megtörténik az aljzat hőszigetelése, fóliázása és betonozása (esztrich).

    II. Fázis (Zárás és Befejező Munkák)

    1. Szigetelés (Vázköz): A gépészeti szerelvényezés után a fal- és födémvázak közeit kitöltik szálas hőszigetelő anyaggal (jellemzően kőzetgyapottal vagy üveggyapottal).
    2. Párazárás: A belső (meleg) oldalon teljes felületen párazáró fóliát helyeznek el. Ez a rétegrend legkritikusabb pontja. A fóliának tökéletesen légtömörnek kell lennie, a toldásokat speciális ragasztószalaggal kell összeragasztani, a gépészeti áttöréseknél pedig mandzsettával kell tömíteni. A legkisebb hiba is súlyos páralecsapódáshoz és szerkezeti károsodáshoz vezethet.
    3. Belső Burkolat: A párazáró fólia elé (gyakran egy lécvázat, ún. gépészeti síkot is beiktatva, hogy a gipszkarton rögzítése ne sértse a fóliát) felszerelik a belső burkolatot, ami leggyakrabban gipszkarton (vizes helyiségekben impregnált (zöld), fokozott tűzveszély esetén tűzgátló (piros) típus).  
    • Külső Hőszigetelő Rendszer: A külső oldali OSB merevítésre felkerül a kiegészítő hőszigetelő réteg (pl. 15 cm vastag polisztirol vagy kőzetgyapot), amelyet dűbeleznek, üvegszövet hálóval erősítenek, glettelnek, majd a választott színre festenek (nemesvakolat). 
    • Befejező Munkálatok: Belső ajtók beépítése, burkolás, festés, szaniterek és szerelvények elhelyezése.  

    A favázas könnyűszerkezet hátrányai és kezelendő kihívásai

    Miért rajtunk keresztül vegye fel a kapcsolatot a kivitelezővel?

    Ingyenes

    A közvetítői szolgáltatásunk teljes mértékben díjmentes az érdeklődők számára.

    Független

    Nem kötődünk egyetlen gyártóhoz vagy kivitelezőhöz sem. Az ország számos szakértő kivitelezője közül segítünk kiválasztani az Ön igényeinek leginkább megfelelő partnert.

    Biztonságos

    Csak olyan kivitelezőkkel működünk együtt, akik többéves szakmai tapasztalattal és hiteles referenciákkal rendelkeznek, ezzel garantálva a megbízhatóságot.

    Hőszigetelés és Párakezelés

    A favázas szerkezetek épületfizikai viselkedése alapvetően eltér a hagyományos, nehéz falazatokétól. Ennek megértése kulcsfontosságú a komfortos és tartós otthon megteremtéséhez.

    3.1 A Technológia Alapvető Előnye és Hátránya: Szigetelés vs. Hőtárolás

    A favázas technológia kiemelkedő előnye, hogy a fal teljes vastagságát (vagy annak nagy részét) hőszigetelő anyag teszi ki. Ennek köszönhetően a könnyűszerkezetes házak lényegesen vékonyabb falszerkezettel képesek elérni ugyanazt (vagy jobb) a hőszigetelési értéket, mint a masszív téglaházak. Ez közvetlen nyereséget jelent: egy 100 m²-es háznál ez akár 8-10 m²-rel nagyobb hasznos belső alapterületet eredményezhet, ami egy „plusz szoba” méretének felel meg.  

    Ez a kiemelkedő hőszigetelő képesség azonban egy „beépített” fizikai hátránnyal párosul: a csekély hőtároló tömeggel. A nehéz téglafalak hőtároló képessége pufferként működik: télen tárolják a fűtés hőjét, nyáron pedig lassan melegszenek át, hűvösen tartva a belső teret. Ugyanakkor ez hátrány is lehet: télen hosszabb idő felfűteni, nyáron pedig lehűteni egy téglából épült házat. A könnyűszerkezetes házakból ez a termikus puffer hiányzik.  

    Ennek gyakorlati következményei :  

    • Télen: A ház rendkívül gyorsan felfűthető (akár percek alatt), mivel nem a vastag falakat, csak a belső levegőt kell felmelegíteni. Viszont a fűtés leállítása után (pl. egy intenzív szellőztetésnél) a ház gyorsan ki is hűl.
    • Nyáron: Megfelelő ‘ külső árnyékolástechnika (pl. zsalúzia, redőny) nélkül a napsugárzás hője nagyon gyorsan (akár 2-3 óra alatt) felmelegíti a belső teret, ami légkondicionáló berendezés használatát teheti szükségessé.  

      3.2 A Fa Vázszerkezet Mint Hőhíd

      Bár a fa természetes anyag és rosszabb hővezető, mint a fém vagy a beton, a modern, nagy teljesítményű hőszigetelő anyagokhoz (pl. gyapotok) képest hőhídnak minősül.  

      A fizikai adatok egyértelműek :  

      • Szálas hőszigetelő anyagok hővezetési tényezője (lambda-értéke):
      • A fa (fenyő) hővezetési tényezője:

      Ez a különbség négy-ötszörös. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fal vázoszlopai (amelyek a falfelület kb. 15-20%-át is kitehetik) „hőhídként” működnek, és egy csak a vázközben szigetelt fal esetében akár 15-20%-os többlet-energiaveszteséget okozhatnak.  

      3.3 Megoldás: A Megszakítás Nélküli Külső Szigetelés

      A fa vázszerkezet hőhídjának kiküszöbölésére az egyetlen szakszerű megoldás a vázszerkezeten kívül (jellemzően a külső OSB lapon) elhelyezett, folyamatos, megszakítás nélküli kiegészítő hőszigetelő réteg alkalmazása.  

      Ez a külső réteg egyfajta „termikus kabátként” burkolja be a teljes épületet, beleértve a vázoszlopokat is. Ezzel teljes mértékben megszünteti a szerkezeti hőhidakat, és egyúttal a faszerkezetet a párakicsapódás szempontjából is biztonságosabb (melegebb) zónába helyezi. Olyan rétegrendet, amely kizárólag a vázközben tartalmaz szigetelést, ma már nem tekinthetünk korszerűnek vagy energiatakarékosnak.  

      3.4 Vázköz Szigetelőanyagok: Gyapotok vagy Fújt Habok?

      A vázközök kitöltésére többféle anyag áll rendelkezésre, amelyek hő- és hangtechnikai tulajdonságaikban eltérnek.

      • Kőzetgyapot vs. Üveggyapot: Mindkét anyag kiváló hő- és hangszigetelő. A legfontosabb különbség a tűzállóságban és a testsűrűségben rejlik.  
      • Kőzetgyapot: Alapanyaga a bazaltkő. Olvadáspontja rendkívül magas (1000°C felett), ezért kiváló tűzvédelmi (szerkezetvédelmi) tulajdonságokkal bír. Nagyobb testsűrűsége miatt jobban tartja magát, kevésbé hajlamos a „megroggyanásra”.  
      • Üveggyapot: Alapanyaga újrahasznosított üveg és kvarchomok. Olvadáspontja alacsonyabb (kb. 600-700°C). A régebbi, tekercses üveggyapotok hajlamosak voltak az évek során az önsúlyuk alatt összeroskadni, jelentős hőhidakat és porzást okozva. A modern, táblás (pl. Isover Unirol Profi ) vagy fújható üveggyapotok már kiküszöbölték ezt a problémát.
      • Fújt Szigetelések (Purhab, Cellulóz):
        • Poliuretán (PUR) hab: A helyszínen, a vázközökbe fújva terjed ki, tökéletesen hézag- és toldásmentes réteget alkotva, ami garantálja a hőhídmentességet és a légtömörséget. Egy lépésben biztosít hő-, hang- és bizonyos típusok vízszigetelést is.
        • Cellulóz: Újrahasznosított újságpapírból, bórral és magnézium-szulfáttal kezelt (tűz- és kártevőmentesített) anyag, amelyet szintén a vázközökbe fújnak. Kiválóan kitölti a réseket, és jó páradiffúziós tulajdonságokkal bír.

      3.5 Párakezelés: A Szerkezet Élettartamának Kulcsa

      A favázas szerkezet legnagyobb ellensége a nedvesség. A lakótérben (főzés, mosás, légzés által) keletkező pára, ha bejut a falszerkezetbe, lecsapódhat a hidegebb külső részeken, ideális táptalajt biztosítva a gombásodásnak és a korhadásnak. Ennek megakadályozása a rétegrend kialakításának legfontosabb feladata.  

      A szabály: „belülről párazártan, kifelé páraáteresztően”.

      1. Belső oldal (Meleg oldal): A vázszerkezet belső oldalára párazáró fóliát kell elhelyezni. Ennek a fóliának folyamatosnak és tökéletesen légtömörnek kell lennie. A szakszerűtlen kivitelezés, mint a fólia átszegezése vagy a toldások nem megfelelő ragasztása , katasztrofális következményekkel jár.  
      • Külső oldal (Hideg oldal): A vázszerkezet külső oldalára (jellemzően az OSB lap és a külső hőszigetelés közé) páraáteresztő fólia kerül. Ez a réteg megvédi a szerkezetet a külső nedvességtől (pl. eső), de lehetővé teszi az esetlegesen mégis a szerkezetbe jutó pára kiszellőzését, „lélegzését”.  

      3.6 Energetikai Követelmények (2024-2025)

      A 2024-2025-ben épülő új házaknak meg kell felelniük a 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet „közel nulla energiaigényű épület” követelményeinek. Ez rendkívül szigorú hőátbocsátási tényező (U-érték) követelményeket ír elő az egyes határoló szerkezetekre. Például a homlokzati fal esetében az U-érték nem haladhatja meg a értéket. A modern, passzívház-közeli épületek értéket céloznak. Ezen értékek eléréséhez elengedhetetlen a hőhídmentes, vastag (pl. 15 cm vázköz + 15 cm külső ) szigetelési rétegrend alkalmazása.  

      Tévhitek a favázas könnyűszerkezetről

      Tévhit 1: „Nem tartós, 20-30 év múlva elrohad”

      • Valóság: Ez a leggyakoribb és legkárosabb tévhit. Szakszerűen kivitelezett, minősített és kezelt anyagokból , helyes páratechnikai rétegrenddel épült favázas ház élettartama megegyezik a téglaházakéval (100+ év). Erdélyben vagy Skandináviában több száz éves, ma is használatban lévő favázas épületek állnak. A probléma nem a technológiában, hanem a ’90-es évek szakszerűtlen, kezeletlen faanyagot használó, párazárási hibáktól hemzsegő kivitelezéseiben keresendő.  

      Tévhit 2: „Nem bírja az időjárást, elfújja a szél”

      • Valóság: A technológia Észak-Amerikában és Skandináviában domináns , ahol az időjárási körülmények (hurrikánok, tornádók, extrém hideg) lényegesen szélsőségesebbek, mint Magyarországon. A házak -40°C-tól +50°C-ig bizonyítottan helytállnak. A megfelelő statikai merevítés (pl. OSB) és alapozáshoz való rögzítés garantálja a viharállóságot.

      Tévhit 3: „Tűzveszélyes, leég, mint a gyufa”

      • Valóság: A fa valóban éghető anyag. A modern favázas házak tűzállóságát azonban nem a faváz, hanem a rendszerszintű borítás adja. A vázszerkezetet A1 (nem éghető) kategóriájú anyagok védik: belülről tűzgátló gipszkarton , a vázközben pedig nem éghető kőzetgyapot szigetelés. Tűz esetén ez a rendszer biztosítja a jogszabályban előírt tűzállósági határértéket (pl. 30-60 perc), amely elegendő a menekülésre és a mentésre. Érdekesség, hogy a vastag faszerkezet tűz esetén kiszámolhatóbban viselkedik, mint a fém: lassan, szenesedve ég, tartva a statikai terhelést, szemben a fémmel, amely egy bizonyos hőfok (kritikus hőmérséklet) felett hirtelen kilágyul és összeomlik, csapdába ejtve a mentőegységeket.

      Ha rajtunk keresztül rendeli meg, akkor 100.000 Ft-os IKEA vásárlási utalványt adunk ajándékba!

      Azok számára, akik rajtunk keresztül veszik fel a kapcsolatot egy kivitelezővel, nemcsak az ingyenes tanácsadás előnyeit biztosítjuk, hanem egy 100 000 Ft értékű IKEA ajándékkártyával is megajándékozzuk, amennyiben szerződéskötésre kerül sor.

      Segítségre lenne szüksége a megfelelő technológia kiválasztásához?

      Akkor vegye fel velünk a kapcsolatot, mert lorem ipsum dolro sit amet.

      Akusztikai Kihívások (Az Alacsony Tömeg Ára)

      A könnyűszerkezetes házak leggyakrabban kritizált és félreértett tulajdonsága az akusztikai teljesítmény. Az alacsony szerkezeti tömeg, amely a hőszigetelésben előny, a hangszigetelésben egyértelmű hátrány.

      4.1 A Probléma Gyökere: Tömeg Törvénye

      Az akusztikában az egyik alapvető fizikai elv a „tömeg törvénye”: minél nehezebb, nagyobb tömegű egy falszerkezet, annál jobban képes megakadályozni a léghangok (pl. beszéd, zene) átjutását. A könnyűszerkezetes házak definíció szerint alacsony tömegűek , ezért az alap kivitelű (egy réteg gipszkartonnal burkolt) falak hanggátlása lényegesen rosszabb egy nehéz téglafalénál. A hanghullámok könnyen „megrezegtetik” a vékony, könnyű burkolatot, amely aztán továbbítja a zajt a másik helyiségbe.  

      Azonban a modern szárazépítészeti rendszereknek köszönhetően ez a hátrány tökéletesen kompenzálható, sőt, megfordítható.

      4.2 Megoldás I: Léghanggátlás (Falak) – A Tömeg-Rugó-Tömeg Elv

      Mivel a szerkezet tömegét önmagában növelni nem célszerű, a fizika egy másik elvét, a „tömeg-rugó-tömeg” rendszert alkalmazzák. Ez a gyakorlatban két (vagy több) tömeg réteget (gipszkarton) jelent, amelyeket egy rugó (a vázközben lévő légrés és szálas szigetelőanyag) választ el egymástól.

      1. Tömeg növelése: A hanggátlás drámaian javítható, ha több réteg gipszkartont alkalmazunk a váz mindkét oldalán. A legjobb eredményt a speciális, nagy sűrűségű akusztikus gipszkarton lapok (pl. Rigips Blue Acoustic, Knauf Red Piano) nyújtják, amelyek nehezebbek és „süketebbek”, mint normál társaik.  

      • Rugó (Hangenergia-elnyelés): A vázközben lévő szálas szigetelőanyag (kőzetgyapot, üveggyapot) nemcsak hőszigetel, hanem elnyeli a két gipszkarton réteg között pattogó hangenergiát.  

      A különbség számszerűsíthető :  

      • Egy 75 mm-es váz, 75 mm gyapottal, oldalanként 1-1 réteg normál gipszkartonnal kb. 42 dB léghanggátlást nyújt.

      • Ugyanez a fal, 1-1 réteg akusztikus gipszkartonnal (pl. Blue Acoustic) már kb. 48 dB-t.

      • Ha a falat oldalanként 2-2 réteg akusztikus gipszkartonnal burkoljuk, a hanggátlás eléri az 55 dB-t, ami már messze meghaladja a lakóépületekre vonatkozó alapkövetelményeket, és csendes, komfortos teret biztosít.

      4.3 Megoldás II: Lépéshangszigetelés (Födémek)

      A fafödémek különösen hajlamosak a kopogó, dobogó hangok (lépéshang) továbbítására. Ennek megoldása az úsztatott aljzat kialakítása. Ez azt jelenti, hogy a födém teherhordó rétege (pl. OSB) és a lakótér padlóburkolata (pl. esztrichbeton vagy parketta alátét) közé egy speciális, nagy sűrűségű, rugalmas lépéshangszigetelő réteget (pl. kőzetgyapot tábla, mint a Steprock HD , vagy speciális polisztirol ) fektetnek. Ez a rugalmas réteg elnyeli a lépések által keltett ütési energiát, megakadályozva, hogy az továbbterjedjen a födémszerkezetre és az alatta lévő helyiségbe.  

      4.4 Megoldás III: Rugalmas Elcsatolás (A Professzionális Megoldás)

      A hang nemcsak a levegőben terjed (léghang), hanem a szerkezetben, rezgésként is (testhang). A favázas házban a hang könnyen terjed magán a favázon (oszlopokon, gerendákon) keresztül. A leghatékonyabb akusztikai megoldás a belső burkolat (gipszkarton) rugalmas elcsatolása a faváztól.  

      Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gipszkartont nem közvetlenül a favázra csavarozzák, hanem speciális, rezgéscsillapító elemek (pl. akusztikai kengyelek, rugalmas profilok) vagy a vázra ragasztott rezgéscsillapító szalagok közbeiktatásával. Ezek a rugalmas elemek fizikailag megszakítják a hang útját a váz és a burkolat között, megakadályozva a rezgések átadását. A dupla akusztikus gipszkarton (tömeg) és a rugalmas elcsatolás (rezgéscsillapítás) kombinációja olyan akusztikai komfortot nyújt, amely a téglaházak hanggátlását is felülmúlhatja.

      Helyszínen épített, favázas könnyűszerkezetes házak

      Favázas technológiával épülő típusházak

      131 m²
      5 szoba
      Szerkezetkész ár: 66 500 000 Ft
      130 m²
      4 szoba
      Szerkezetkész ár: 63 900 000 Ft
      122 m²
      3 szoba
      Szerkezetkész ár: 60 900 000 Ft
      110 m²
      4 szoba
      Szerkezetkész ár: 59 900 000 Ft
      167 m²
      5 szoba
      Szerkezetkész ár: 81 500 000 Ft
      188 m²
      5 szoba
      Szerkezetkész ár: 105 500 000 Ft
      289 m²
      7 szoba
      Szerkezetkész ár: 211 500 000 Ft
      184 m²
      5 szoba
      Szerkezetkész ár: 88 500 000 Ft
      85 m²
      3 szoba
      Szerkezetkész ár: 43 500 000 Ft
      329 m²
      4 szoba
      Szerkezetkész ár: 156 500 000 Ft
      172 m²
      5 szoba
      Szerkezetkész ár: 81 500 000 Ft

      Miért vedd igénybe szakértői segítségünket?

      Ingyenes

      Minden szolgáltatásunk teljes mértékben ingyenes a leendő vevőknek

      Független tanácsadás

      Ismerjük az ország összes jelentős készház kivtelezőjét, így mindig a legmegfelelőbbet tudjuk ajánlani

      Biztonságos

      Csak leellenőrzött, megbízható kivitelezőkkel dolgozunk együtt, hogy minimalizáljuk a házépítés kockázatát

      100 000 Ft ajándék!

      Ha szakértőink segítségével választod ki a kivitelezőt, 100 000Ft értékű IKEA kupont adunk ajándékba

      Ha szakértőink segítségével választod ki a kivitelezőt, 100 000 Ft értékű IKEA kupont adunk ajándékba.

      Azok számára, akik rajtunk keresztül veszik fel a kapcsolatot egy kivitelezővel, nemcsak az ingyenes tanácsadás előnyeit
      biztosítjuk, hanem egy 100 000 Ft értékű IKEA ajándékkártyával is megajándékozzuk, amennyiben szerződéskötésre kerül sor.

      További részletek

      Ha szakértőink segítségével választod ki a kivitelezőt,
      100 000 Ft értékű
      IKEA kupont adunk ajándékba.
      Azok számára, akik rajtunk keresztül veszik fel a kapcsolatot egy kivitelezővel, nemcsak az ingyenes tanácsadás előnyeit biztosítjuk, hanem egy 100 000 Ft értékű IKEA ajándékkártyával is megajándékozzuk, amennyiben szerződéskötésre kerül sor.
      További részletek